Kockázat

A kockázat fogalma mindenki számára ismerősen csenghet, legalább egyszer mindannyian találkozunk vele életünkben.

De mit is jelent valójában, különös tekintettel a lakásbiztosítások szempontjából?

Magát a jelenséget talán úgy lehetne legjobban körülírni, mikor egy kétesélyes helyzet esetén mégis reménykedünk a pozitív végkifejletben, ezért biztonságot, életet, anyagi javat veszélyeztetve vállalunk valamit.

A biztosító a lakásbiztosítás esetében azt kockáztatja, hogy kártérítést kell fizetnie neked, ha netán mégis történne valami az ingatlannal.

Potosan ezt nevezik kockázatelemzésnek, mikor a biztosítótársaság mérlegeli egy adott esetben, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a jövőben neki majd fizetnie kell.

A kockázatszámításnak több mint 500 éves múltja van, az újvilágba induló kereskedelmi hajók miatt jött létre, és a visszatérésük valószínűségét vette számításba – szintén biztosítási okokból.

Neked, mint ügyfélnek nemigen van kockázatvállalásod a lakásbiztosítás megkötésekor, hiszen ha valami rossz történik, az legfeljebb a Te ingatlanoddal (maximum attól kell félned, hogy a társaság csődbe megy).

Egyébként pontosan emiatt az emelt kockázat miatt van az például, hogy ártérben épült ingatlanokat árvíz okozta károkra egyetlen társaság sem biztosít.

De vegyük csak szemügyre, mik ezek a tényezők, amiktől tartani kell, és amelyek esetén (érvényes biztosítással) kártérítési igényt nyújthatsz be? 

A lakásbiztosítás alappillérei: a biztosítási események

Biztosítási eseményeknek nevezzük azokat a történéseket, melyek bekövetkezése, és a szerződésben megjelölt ingatlanban ezek által okozott károkozás esetén az ügyfél jogos kártérítési igényt nyújthat be a biztosítónál.

Röviden szólva: ha ezek közül valamelyik megrongálja a lakásodat, akkor jogosan vársz pénzt a társaságtól, amelyikkel szerződésben állsz. 

Ezek az események sokfélék lehetnek, de az mindenképpen közös bennük, hogy sok kellemetlenséget tudnak okozni, illetve, hogy a többségük a legtöbb biztosítási kötvényben megtalálható.

Ez persze nem azt jelenti, hogy kivétel nélkül mindegyikbe bele fogsz botlani minden egyes társaság minden ajánlatában, ezek csak a legáltalánosabb biztosítási tényezők, de a listát mindig csomagonként válogatják össze a vállalat szakemberei.

Lényegében egyébként ezek határozzák meg a lakásbiztosítás értékét is, hiszen minél szélesebb a biztosított események spektruma, annál nagyobb értéket kapsz a befizetett pénzedért.

Remek példa erre a Pannonsafe lakásbiztosítása, amely szembetűnően nagyobb arányban fedi le a különböző káreseteket, mint a legtöbb, hasonló árfekvésben mozgó biztosítás.

Például fedezi a zárcserét kizáráskor, vagy éppen az elfolyt víz árát is, ha mondjuk, a belső csőrendszerben történik csőtörés és abból következő beázás.

Ilyen formán egy meglehetősen komplex védelmet biztosít, amire bármelyik háztartás igényeit kielégíti. 

Klasszikus biztosítási események

Ha már ilyen sokat beszéltünk róluk, akkor miért is ne nevezzük nevükön őket?

Íme, azok a biztosítási események, melyekkel a legtöbb eléd kerülő kötvényben találkozhatsz:

  • tűzkár
  • tűz nélküli füstkár, koromkár
  • robbanás
  • viharkárok
  • beázás
  • bizonyos esetekben árvíz
  • villámcsapás közvetett vagy közvetlen hatása
  • jég és hó okozta károk
  • földrengés, földcsuszamlás
  • rejtett üreg vagy pince beomlása
  • betörés, jóhiszeműségből következő kifosztás
  • önkizárás esetén zártörés, illetve csere
  • vízvezetékrendszeri hibából adódó problémák
  • vandalizmus, rongálás
  • idegen tárgy becsapódása
  • építészeti üvegkárok (ajtók, ablakok)
Klasszikus biztosítási események

Ezeken kívül még jó pár specifikusabb, ettől eltérő tétel lehet a listán, attól függően, hogy a adott vállalat szakértői mit ítéltek érdemesnek a belefoglalásra.

Ezek mellett persze szerepelnie kell az adott eseményhez tartozó kártérítés tól-ig értéke is, azaz a skála, amire számíthatsz bekövetkezés után, súlyosságtól függően. 

Speciálisabb feltételek

Természetesen nem minden esetben lesz automatikusan jogos a kárigény, hiszen ne felejtsük el, hogy a biztosítók alapvetően pénzintézetek, nem kívánják elősegíteni a kifizetéseket.

Például viharkár esetén pontos körülményekhez, legfőképp szélerősséghez van kötve, mi minősül egyáltalán viharnak.

Vagy ahogy fentebb már említettük, ha egy ingatlan ártérbe épült, akkor a túl magas kockázat miatt árvízkár esetén nem érvényesíthető semmilyen biztosítás.

Persze ezekről a feltételekről a társaságnak kötelessége tájékoztatni minden szerződéskor az ügyfelet írásos formában, éppen ezért van úgy megfogalmazva a szerződés, ahogy.

Ha nagyon aggódsz az ilyesmi miatt, akkor fogadhatsz ügyvédet segítségként az értelmezéshez, de általában a biztosító munkatársai is el tudják magyarázni, ha valami nem tiszta. 

Progresszivintezet.hu